CONFESIUNE, IDENTITATE, TOLERANȚĂ RELIGIOASĂ ÎN COLEGIILE REFORMATE DIN ROMÂNIA: MODELAREA UMANISMULUI RELIGIOS ÎN SECOLUL XX-XXI

Authors

  • Lect. univ. dr. Kund Botond Gudor Universitatea “Babes-Bolyai”, Cluj-Napoca, Romania

DOI:

https://doi.org/10.5281/zenodo.14831336

Keywords:

pedagogy, reformed, college, tolerance, humanism

Abstract

Confession, Identity, Religious Tolerance in Reformed Colleges in Romania: Shaping Religious Humanism in the 20th-21st Century.
The Reformed colleges were the product of Protestant pedagogy within the framework of the Reformation. They developed in competition with existing models, by copying, multiplying, or even replacing other educational centers. The pedagogical institutions were closely linked to pedagogical centers in the Netherlands, the German Principalities, Switzerland, and England. The existence of these centers generated identity debates within the Reformation. Protestant education in Transylvania is represented by several exceptional pedagogical centers of the Reformed Church in Aiud, Alba Iulia, Cluj, Zalău, Odorhei, Sfântu Gheorghe, Oradea, Târgu Mureș, and Orăștie. The establishment of Reformed colleges meant the progressive building—up to the 18th century—of a Hungarian identity discourse beyond the confessional one. The relationship between primary schools—general schools at the level of rural or semi-urban localities—and higher-level educational institutions was deeply dynamic. The formation of educational centers was closely tied to the political figures of the Principality, whose erudition and humanism formulated educational goals with the aim of forming elites in a tolerant and humanist spirit. Socially, it represented the only chance for the lower classes to rise and for the middle classes to engage in a long educational process carried out under the auspices of pietas et eruditio.

References

• ÁBRÁM, Tibor, ”A magyarországi Református Egyház köznevelési intézményrendszer-fejlesztési stratégiájának szcenárióelemzése” [Analizat scenariile dezvoltării instituțiilor pedagogice reformate din Ungaria], in: Magyar Református nevelés- Református Pedagógiai folyóirat, 2019/1.

• ASZTALOS, Miklós, ”A wittenbergi egyetem és a magyar kálvinizmus” [Universitatea din Wittenberg și calvinismul maghiar], în A bécsi Magyar történeti intézet évkönyve. II. Budapest, 1932.

• APÁCZAI, Csere János, Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról [Despre necesitatea imperativă a școlilor], Budapest, Magvető Kiadó, 1981.

• BARTÓK, György, „Descartes sorsa Magyarországon”[Soarta lui Descartes în Ungaria], în Szellem és Élet, 3-4, Budapest, Szeged, 1938.

• BENKŐ, Ferenc, Parnassusi időtöltés, Hetedik darab. Enyedi ritkaságok, Kolozsvár, 1800 [Petrecerea timpului liber pe Parnas], p.12.

• BOD, Péter, Magyar Athenas avagy az Erdélyben és Magyar-Országban élt tudós embereknek, nevezetesebben a kik valami, világ eleibe botsátott irások által esméretésekke lettek, ‘s jó emlékezeteket fen-hagyták, Históriájok. Mellyet sok esztendők-alatt, nem kevés szorgalmatossággal egybe-szedegetett, és az mostan élőknek, ‘s ez-után következendőknek tanuságokra, ‘s jóra-való felserkentésekre közönségessé tett. F. TS. Bod Péter. A’ M. Igeni Ekklésiában a’ Krisztus Szolgája, Nyomtattatott, Szeben, 1766.

• BUZOGÁNY, Dezső (red.), Alma mater. Az Erdélyi Református Egyházkerület kollégiumainak élete a két világháború között [Colegiile reformate ale Eparhiei Reformate din Ardeal între cele două războaie mondiale], Kolozsvár, 2006.

• DÓCZY, Örs, „Habsburg oktatáspolitika és helyi kultúraszervezés a 18. században. Kísérlet Bécs 18. századi ötödik, hatodik évtizedbeli politikai célkitûzéseinek és az erdélyi református kollégiumok oktatáspolitikájának és oktatásmetódusainak megfogalmazására” [Politica educațională habsburgică și organizarea culturii locale în secolul al XVIII-lea. O încercare de formulare a obiectivelor politice ale Vienei din deceniile cinci și șase ale secolului al XVIII-lea și a politicii educaționale și metodelor de predare ale colegiilor reformate din Transilvania.], în Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok VIII., Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Udvarhely, 2008.

• DUMITRAN, Ana, Religie ortodoxă – Religie reformată. Ipostaze ale identitătii confesionale a românilor din Transilvania în secolele XVI–XVII, Cluj–Napoca, 2004.

• EGYED, Emese; Jancsó Elemér (red.), Bod Péter önéletírása [Autobiografia lui Péter Bod], Târgu Mureș, Editura Mentor, 2007.

• EGYED, Emese; Jancsó Elemér (red.), Bod Péter önéletírása [Autobiografia lui Peter Bod], Târgu Mureș, Editura Mentor, 2007, p.77.

• GÖNCZI, Lajos, A székelyudvarhelyi evangéliumi Református Kollégium múltja és jelene – Történeti vázlat [Schiță istorică a Colegiului Reformat din Odorhei], Székelyudvarhely, 1895.

• GUDOR, Kund Botond, „Leiden, the formative space of the Transylvanian academical pilgrimage. Case of Bod Péter (1712-1769)”, în The Historiographycal Paradygm change in 18th century Transylvania, Cluj-Napoca, Editura Argonaut, 2009.

• GUDOR, Kund Botond; Dumitran Daniel (red.), Geneza și semnificația ideii de toleranță religioasă în Principatul Transilvaniei (secolele XVI-XVIII), Alba Iulia, Editura Altip, 2010.

• GULYÁS, Péter, Koncz András, Dr. Lázár László, Dr. Siba Balázs, ”A vezetett vezető – a szakmai kompetenciák, a menedzsment módszerek és a spiritualitás összefüggései egy nemzetközi vezetői kutatás tükrében” [Conducătorul condus- competențe și management isntituțional în context spiritual și internațional], Igazság és Élet, 2016/1, http://sibabalazs.com/wp-content/uploads/2017/12/25._Kitekintes_FS.pdf.

• HEREPEI, János; Köpeczy János, Adattár XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, II, Szeged-Budapest, 1966.

• KONCZ, József, A marosvásárhelyi evangéliumi Református Kollégium története (1557-1895) [Istoria Colegiului Reformat din Târgu Mureș], Marosvásárhely, Editura Mentor, 2006.

• KÓNYA, Péter, Kónya Annamária (red.), Reformáció Közép-Európában II., Presov, Vydavatelstvo Presovskej Univerzity, 2018.

• KOPP, Erika, ”A kálvinizmus hatása a magyar oktatásügyre” [Efectele calvinismului asupra pedagogiei maghiare], în Magyar Tudomány, 2010/2.

• KRÍZBAI, Jenő, „Ajtai Abód Mihály. A történelemszeretetre nevelő tanár” [Mihály Abód Ajtai profesorul care și-a învățat studenții să iubească istoria], în Egyház, társadalom és művelődés Bod Péter korában (szerk. Gudor Botond-Kurucz György-Sepsi Enikő), Károli Gáspár Tudományegyetem, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2012.

• IMRE, Sándor, A felsőbb oktatás Erdélyben 1541–1918 [Învățământul superior din Transilvania 1541-1918] în https://mek.oszk.hu/04700/04729/html/31.html

• JAKÓ, Zsigmond - Juhász István, Nagyenyedi diákok 1662-1884, Bukarest, Kriterion, 1979.

• KALKMAN, Bert, De Kool, Rieke și Roeleveld, Evert: A keresztyén pedagógia esszenciája [Esența pedagogiei creștine], trad. Pusztai Gábor, RPIOGO- Driestar Educatief, 2012.

• KECSKEMÉTI, Gábor, „The Reception of Ramist Rhetoric in Hungary and Transylvania: Possibilities and Achievements”, în Ramus, Pedagogy and the Liberal Arts: Ramism in Britain and the Wider World, eds. Steven J. Reid și Emma Annette Wilson, Farnham, UK, ed. Ashgate, 2011.

• KECSKEMÉTI, Gábor, „A németalföldi egyetemek hatása a kora újkori magyarországi eszmetörténetben”, în Történetek a mélyföldről: Magyarország és Németalföld kapcsolata a kora újkorban, ed. Bozzay Réka, Debrecen, Printart-Press Kft., 2014.

• KIS-MIHÁLY, Ildikó, ”Politika, egyház, oktatás a két világháború közötti Romániában” [Politica, educația și biserica din România interbelică], în Református Szemle, 4-5 (2002).

• KOLTAY-KASTNER, Jenő, „Tótfalusi Kis Miklós Coccejanizmusa” [Cocceianismul lui Kis Miklós Tótfalusi], în Irodalomtörténeti közlemények [Studii de istorie literară], 1954.

• KRÍZBAI, Jenő, „Ajtai Abód Mihály. A történelemszeretetre nevelő tanár” [Mihály Abód Ajtai profesorul care și-a învățat studenții să iubească isto ria], în Egyház, társadalom és művelődés Bod Péter korában (szerk. Gudor Botond-Kurucz György-Sepsi Enikő), Károli Gáspár Tudományegyetem. L’Harmattan Kiadó Budapest, 2012.

• NAGY, Géza, A Bethlen Kollégium tudományos gyűjteményeinek története [Istoria colecțiilor științifice de la Colegiul Bethlen], Kolozsvár, 1947.

• NAGY, Géza, A kolozsvári református theológiai fakultás története [Istoria Universității din Cluj], Kolozsvár, 1995.

• OBORNI, Teréz, Erdély fejedelmei [Principii Transilvaniei], Budapest-Kolozsvár, 2023.

• Oktatás Erdélyben – az elmélettől a gyakorlatig, a középkortól a 20. századig/ Education in Transylvania – From Teory to Practice, from the Middle Ages to the Twentieth Century, Egyetemi Műhely Kiadó Kolozsvár, 2016.

• PÁLFI, József, Református felsőoktatás Erdélyben, Debrecen-Nagyvárad, 2008.

• PÁLFI, József, ”Az egyházi és világi rend igénye az igazságosság és jog területén. A jogi oktatás és jogakadémiák szerepéről a református kollégiumi iskolázásban” [Predarea dreptului în colegiile reformate], Partiumi Egyetemi Szemle, vol. 7, nr. 2, 2008.

• PÁLHEGYI, Ferenc, ”A Krisztus-központú pedagógiai gondolkodás” [Pedagogia care are în esența ei învățătura lui Hristos], Mester és Tanítvány, nr. 5, ianuarie 2005.

• ROTARU, Ioan-Gheorghe; Ieremia Rusu (Eds.), Reforma 500 de ani de impact teologic eclesiastic și social, Cluj Napoca, Editura Risoprint, 2017.

• ROTARU, Ioan-Gheorghe, “The Transylvanian Diet: A Precedent to Human Rights and Religious Freedom - 400 Years Prior to the Universal Declaration of Human Rights”, în Shaping a World of Freedoms: 75 Years of Legacy and Impact of the Universal Declaration of Human Rights, Nelu Burcea and Liberato C. Bautista (eds.), New York, United Nations Plaza, UNEQUAL World Research Center, 2023, pp. 205-221.

• ROTARU, Ioan-Gheorghe, “A look at how the concept of human rights has evolved over time”, în Journal For Freedom of Conscience ( Jurnalul Libertății de Conștiință), vol 11, nr.2 (2023), pp.825-874.

• ROTARU, Ioan-Gheorghe, Sabatarienii în contextul vieții transilvane (sec. XVI-XX), vol. I, Cluj-Napoca, Editura Risporint, 2014.

• ROTARU, Ioan Gheorghe, Istoria filosofiei, de la începuturi până la Renaştere, Cluj-Napoca, Presa Universitară Clujeană, 2005.

• RÓZSAI, Tivadar, Az egyház jövője. Tanulmányok a református keresztyén nevelés kérdéseiről [Viitorul bisericii. Studii despre pedagogia creștină], Debrecen, 2014.

• SANDA, István Dániel, ”A reformáció hatása a magyar és erdélyi protestáns nevelésre” [Efectetele Reformei asupra educației protestante din Ungaria și Transilvania], în Neveléstörténet, 2011.

• SZATMÁRY, Károly, P., A gyulafehérvári-nagyenyedi Bethlen-főtanoda története [Istoria Colegiului Bethlen din Aiud], Nagyenyed, 1868.

• SZILÁDY, Zoltán (1878-1974), „Fizika a Bethlen Kollégiumban és az első magyarországi kísérleti fizika”, Tőke István munkája in Ki volt az első magyar physikus?, Uránia, 1910.

• SZÖGI, László, A magyar felsőoktatás kezdetei [Începuturile învățământului superior din Transilvania] https://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/legenda/egyetem/felso2.html

• SZONTAGH, Pál, ”Szolgáló vezetés a keresztyén iskolában” [Conduita slujirii pedagogice în școlile creștine], în: Magyar Református nevelés - Református Pedagógiai folyóirat, 2019/1.

• TÓTH, Zsombor, A hosszú reformáció jegyében [Sub semnul Reformei prelungite], Budapest, 2023.

• TÖRÖK, István, A kolozsvári evangéliumi Református Collegium története [Istoria Colegiului reformat din Cluj], Kolozsvár, 1905.

• WEBER, Max, Etica protestantă și spiritul capitalismului, Editura Antet Revolution, 2012.

• ZSENGELLÉR, József, ”Vörös kakasból főnix. Református Kollégiumtüzek története és hatásai az oktatásra” [Din cocoșul înroșit se naște pasărea fenix. Incendii la colegiile reformate și efectele acestora asupra procesului de învățământ], Egyháztörténeti Szemle, Tudományos folyóirat, Church History Review, Academic journal, no. 1, 2022/23.

• ZOVÁNYI, Jenő, A magyarországi protestantizmus története I-II [Istoria protestantismului din Ungaria], ed. Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2004.

Downloads

Published

2025-02-13

How to Cite

CONFESIUNE, IDENTITATE, TOLERANȚĂ RELIGIOASĂ ÎN COLEGIILE REFORMATE DIN ROMÂNIA: MODELAREA UMANISMULUI RELIGIOS ÎN SECOLUL XX-XXI. (2025). Journal for Freedom of Conscience (Jurnalul Libertății De Conștiință), 12(1), 430-454. https://doi.org/10.5281/zenodo.14831336